Valós utcai és egyéb támadások és tanulságaik VIII.

 

Mottó: "A biztonságnak mindig van egy ára, amelyet meg kell fizetnünk idő, energia, figyelem vagy pénz formájában." - Pénzes László

 

Pénzes-féle Nunchakuiskola - Fontos!

Sajnos a beágyazott videók többségét előbb-utóbb vagy törlik, vagy korhatárossá teszik (ami persze nem baj, csak a korigazolási procedúrát annak bonyolultsága miatt senki sem végzi el), ezért kénytelen voltam a videók történeteit szóban, piros szöveggel megfogalmazni. Illetve a jövőre vonatkozóan jelzem, hogy a videós beágyazásokat abbahagyom.

 

56. - 57. - 58. - 59. - 60.

 

56.

 

Facebook-bejegyzés

Az alábbi összefoglalót a közösségi felületen találtam. Kiemelten hasznos, bár néhol -véleményem szerint-, kiegészítésekkel szükséges ellátni. A saját megjegyzéseket kék színnel emeltem ki.

 

A könyökünk a testünk legkeményebb része. Ha elég kicsi a távolság, használd!

 

Ez igaz, de ha nincs előzetesen kigyakorolva a könyökütés megannyi változata (és megkockáztatom a kijelentést: kicsit fel is keményítve), akkor kétes a végeredmény. Ha például nem leszorított könyökkel ütünk, a csont szét is nyílhat. Persze ez még mindig jobb a halálnál, de nem hiszem, hogy minden gyakorlás nélkül elég volna annak tudata: kemény a könyököm.

Ha a tolvaj a pénztárcádat, vagy a táskádat kéri, NE A KEZÉBE ADD! Dobd el messzire magadtól. Megvan az esély arra, hogy a táska után megy és FUSS, AHOGY CSAK BÍRSZ ÉS AMILYEN GYORSAN CSAK LEHET!

 

Egy pillanat: a tolvaj nem kéri a pénztárcát, hanem ellopja. A rabló tesz ilyet, tehát ebben az esetben már rablótámadásról beszélünk.

Mindez igaz, de a táskába nyúlással akár fegyvert is elővehetünk (előzetes megtévesztő taktikai elemek). S mi van akkor, ha nem tudunk elfutni, mert mondjuk gyerekünk ott áll mellettünk? Mivel az ilyen helyzeteket nem láthatjuk előre, célszerűbb a fenti, abszolút áldozat-mentalitás helyett (futás) aktív önvédelmi nézőpontot (is) kialakítanunk. A nők többsége egyébként sem tud rendesen futni vagy a cipő, vagy a szoknya, vagy a gyakorlatlanság, vagy ezek együttese miatt.

Ha be vagy zárva egy autó csomagtartójába, törd be a hátsólámpa búráját, utána dugd be a kezed a nyílásba és integess, ahogy csak bírsz! Ez a vezetőn kívül mindenkinek fel fog tűnni! Ez egy olyan tanács, ami már mentett meg életeket!

Ha autóba szállsz, azonnal zárd az ajtókat és indulj! A nők előszeretettel üldögélnek az autójukban és munka vagy bevásárlás után számolgatnak, jegyzetelnek, stb. NE ÜLDÖGÉLJ A PARKOLÓ KOCSIBAN! Egy prédaleső kifigyelhet és beülhet az anyósülésre, majd pisztolyt szegezve a homlokodnak kényszeríthet, hogy hajts el valahova. Ha egy rabló egyszer már beült a kocsidba és pisztolyt szegez a homlokodnak, NE KÖVESD AZ UTASÍTÁSAIT! Inkább tégy kárt az autódban, feltétlenül kapcsolt be a biztonsági övedet és hajts neki valaminek! Ne félj, a légzsák majd megvéd! A hátsó ülésen ülő fog majd pórul járni. Mihelyt az autó megállt, szállj ki és fuss!

 

A sorozatgyilkos szinte legtipikusabb támadó stratégiája, hogy megpróbálja az áldozatot ún. másodlagos tetthelyre hurcolni. Ez mindig egy kies, csendes hely, ahol a sorozatgyilkos nyugodtan eljátszhat áldozatával, amely rendszerint már nem túlélhető. Ezt kell mindenáron megakadályozni. Megjegyzem, hogy a sorozatgyilkos kétféle módon is támadhat: erőszakkal és csábítással (illetve a kettő kombinációjával).

Néhány tanács parkoláshoz és garázsba álláshoz

Mindig liftezz és ne gyalogolj. A lépcsőházak mindig tökéletes helyszínek a bűncselekmények elkövetésére, főleg éjjel!

 

A megjegyzéssel nem értek egyet, a liftek is éppoly veszélyesek, mint lépcsőházak, mert ellentétben a lépcsőházakkal, ott nincs menekülési út, sőt, az áldozat össze van zárva a támadóval.

 

Ha egy prédaleső (rabló) fegyverrel rendelkezik, FUSS lehetőség szerint cikk-cakkban! 100-ból 4 annak az esélye, hogy egy golyó eltaláljon. És még ha el is talál, a golyók CSAK RITKÁN érnek létfontosságú szervet.

 

Nőként ne mindig próbáljunk kedvesnek lenni (határozottság és bátorság), HAGYD A KEDVESSÉGET! Kockáztatod, hogy megerőszakolnak vagy megölnek. Ted Bundy, a sorozatgyilkos, jóképű és művelt férfi volt. Mindig a nők szimpátiájára alapozott és így rabolta el őket. Bottal járt és bicegett, valamint a gépjárművébe történő beszálláshoz segítséget kért.

Emlékezzünk a síró kisbaba történetére. Egy nő meghallotta, hogy sír egy kisbaba az ajtaja előtt. Ahelyett, hogy kinyitotta volna az ajtót, hívta a rendőrséget, mivel az eset nagyon furcsának tűnt számára. A rendőr is azt válaszolta: "A legfontosabb, hogy semmi esetre se nyissa ki az ajtót!" Utána úgy tűnt neki, hogy a baba az ablak alá mászott. Félt, hogy a baba kimászik az utcára és elüti egy autó. A rendőr ismételten azt mondta neki: "NE NYISSON AJTÓT!" Lehetséges, hogy egy sorozatgyilkos próbál meg így a lakásba behatolni azzal, hogy egy felvett gyereksírást játszik le, így hatva a nők érzelmeire. Megerősítette, hogy már több nő is tett bejelentést síró gyerekről, amikor egyedül voltak éjszaka otthon! Kérem, NE NYISSON AJTÓT, ha gyereksírást hall. Az üzenetet valószínűleg komolyan kell vennünk, mivel a gyereksírós történetet a legutóbbi amerikai "Top körözöttek" televíziós programban is leadták, amelyben egy Louisiana-i sorozatgyilkosról beszéltek.

Sose azt kiáltsd, hogy "Segítség!", hanem azt, hogy "Tűz van!" Az emberek kimennek, ha tűz van, de ritkán, ha segíteni kell. És ez a támadót is megzavarhatja, mivel azt hiheti, hogy bolonddal van dolga és otthagyhat a helyszínen.

 

A fentiek mindenképpen hasznos javaslatok, ám a hatékony önvédelemhez meg kell változtatnunk a szemléletünket. Erre a legtöbb ember nem képes, legtöbbször kényelmi okokból. Minden marad tehát a régiben. Ezt használják ki újra és újra a bűnözők. Ha azonban mégis hajlandók vagyunk a szemléletet megváltoztatni, nyugodjunk meg, a bűnözők fogják ezt először észre venni és ez számunkra előnyös.

 

57.

 

Újságcikk

"Nincs lelke annak, aki megkínozta a kislányomat.” – ezt mondta annak a nagybányai ötéves kislánynak az édesanyja, akit megkínoztak, megerőszakoltak, majd megöltek két és fél héttel ezelőtt. Eszter szülei egyre dühösebbek és elkeseredettek azért, mert még mindig nincs meg a kislányuk gyilkosa.

 

Az édesanyának tökéletesen igaza van. Az emberiség néhány százaléka képes erre, ráadásként valóban nem érez semmilyen utólagos lelkiismeretfurdalást. Sajnos az édesanyának saját lánya élete árán kellett megismernie ezt az igazságot. Azt kell mondjam, hogy nem volt ez szükségszerű. Nem ismerem az eset körülményeit, így csakis egyetlen kérdést tudok feltenni: ha a gyereket nem rabolták el, mit kereshet felügyelet nélkül egy 5 éves kislány bárhol a világon?

 

58.

 

Újságcikk

A Miskolci Törvényszék ítéletet hozott azoknak a vádlottaknak az ügyében, akik X. belterületén az éjszakai órákban megállásra késztették az autójával arra közlekedő férfit, akit bántalmaztak, majd értékeit elvették.

Az ítélet szerint a késő esti órákban a sértett autójával körülbelül 20 km/h sebességgel haladt, egy kereszteződés előtt tovább csökkentette sebességét, amikor a kereszteződésnél lévő oszlop mögül a fiatalkorú III. r. vádlott kiszaladt az úttestre. Tekintettel arra, hogy a sértett még kellő időben észrevette, fékezett és 2-3 méterre előtte megállt az autójával. A III. r. vádlott az út közepén maradt és nevetve hadonászott. A sértett kiszállt a járműből, hogy megnézze ki volt az úttestre kiszaladó személy, aki ekkora már visszaszaladt az oszlop mögé.

Ezzel egy időben az I. r. és II. r. vádlottak is a kereszteződéshez értek, és minden ok nélkül az árokba lökték a sértettet, majd ütni-verni kezdték. A férfi többek között koponyacsonttörést és orrcsonttörést szenvedett, valamint fejsérülései miatt vérezni kezdett. A barátnője megpróbált segítségére sietni, azonban ezidáig ismeretlen elkövetők őt is megtámadták. A férfi maradandó fogyatékosságot szenvedett. Az őrizetlenül maradó gépjárműből a III. r. vádlott ellopta a holmijaikat és elvette az okirataikat.

A bíróság a vádlottakat életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek. A III. r. vádlott felelősségét kifosztás bűntette és lopás vétsége miatt is megállapította. Az I. r. vádlottat 5 év 6 hónap börtönbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. A II. r. vádlottat 3 év, míg a III. r. vádlottat 4 év szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztést mindkét vádlott esetében fiatalkorúak börtönében kell végrehajtani.

A törvényszék enyhítő körülményként értékelte, hogy az életveszélyt okozó testi sértés bűntette kísérleti szakban maradt és a II. r. és a III. r. vádlott által tett részbeni beismerő vallomást. Ezzel szemben súlyosbító körülményként értékelte, hogy a vádlottak a cselekményt durva módon, társtettesként követték el, amelynek eredményeképpen a sértettnél maradandó fogyatékosság alakult ki.

Az I. r. vádlott esetében további súlyosító körülmény volt, hogy a cselekményt felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt követte el. A III. r. vádlott terhére értékelte a fentieken kívül, hogy az ő magatartása indította el az eseménysorozatot.

 

Hisszük vagy nem hisszük, de szinte tipikus példáját olvashattuk egy (viszonylag) előre megtervezett erőforrás-ragadozó támadásnak. A koreográfia elvi szinten majdnem minden esetben azonos:

A fenti forgatókönyvet sokszor játszották már el kies erdei utakon, ekkor az egyik bűnöző sérüléseket színlel, míg a másik lesben áll a bokorban és arra várnak, hogy gyanútlan autós érkezzen és segítségnyújtás miatt kiszálljon a kocsiból.

 

Az az igazság, hogy fenti esetben senki sem volt egy észlény-kategória. Nem vall komoly intellektusra, hogy a bűnözők a támadást lakott területen belül tervezték és követték el (szemtanúk + kamerák + rendőrség közelben), illetve nagy valószínűséggel az autós sem segítségnyújtás végett szállt ki autójából (hiszen olvashattuk, hogy valójában nem történt sérülés), hanem hogy a III. rendű vádlottat megleckéztesse. Mivel az áldozatnál maradandó fogyatékosság alakult ki, érdemes elgondolkodnunk azon, hogy végződhetett-e volna másképp ez a támadás? Nézzük meg a szempontokat:

59.

A törölt videóban egy kínai fiatal kötözködik egy másik fehérrel, amely egy idő után verekedéssé fajul.

A fenti videóban egy tipikus majomkeringőt láthattunk. A kínai küzdelemre hívja a fehér srácot. Az ok lehet vélt vagy valós, de legtöbbször nem akkora probléma, hogy ilyen módon kelljen lerendezni. Egyébként is majomkeringőt legtöbbször ez a fiatal korosztály játszik, mert pszichológiai alapja nem önvédelmi helyzet, hanem csoporton belüli dominancia. Láthatjuk, hogy -köszönhetően a kamerás mobilok széleskörű elterjedtségének-, a jelenet kitűnően dokumentált. Erre kell felkészülni, ha majomkeringőbe futunk, mert ha valaki komolyan megsérül és a verekedésből bírósági ügy lesz, akkor létkérdés a jogos önvédelem bizonyíthatósága. Ebben az esetben a kínai kezdte a támadást, tehát a fehér fiú már jogos önvédelmi helyzetben volt. Ugyanakkor azt is jól láthatjuk, hogy a fehér srácnak volt valamilyen előzetes harci tapasztalata, míg a kínainak nem. Az agyatlan agresszivitás tehát, bár mindenképpen veszélyes, de harci rutinnal legyőzhető.

60.

A törölt videóban nőt támadnak meg hátulról a nyílt utcán, fényes nappal.

A fenti videóban a lehető "legkivédhetetlenebb" támadást láthatjuk: nyílt, viszonylag biztonságosnak gondolt utca, nappal és hátulról egy borzalmas parasztlengős. A nő az ütéstől már elájul, a földre tehát már ájultan érkezik. Ez azért kiemelten veszélyes, mert az áldozatnak így esélye sincs az esést tompítani. Ehhez hasonló egyetlen parasztlengősbe már haltak meg emberek a rossz esés következtében.

Jogos a kérdés, hogy fel lehet-e egyáltalán készülni ilyen jellegű támadásra? Bizonyos időszakra talán képesek lehetünk az éberségnek olyan szintjét fenntartani, amellyel az ilyen támadások kivédhetők; erről sokat tudnának nyilatkozni ellenséges területen bevetett titkosügynökök, amely persze már inkább háborús helyzet. Azonban a hétköznapi életben, békeidőben senki sem tud vagy nem akar ennyire felkészült lenni ilyen jellegű támadások elhárítására.