Törvények, jogszabályok
Értelmezés - Wikipédia
A jogos védelem
büntetőjogi fogalom, az egyik büntethetőséget kizáró ok. Magyarországon a
törvényi szabályozása 2013. július 1-jétől változott, köre tágabb lett.
A jogosan védekező olyan közvetlenül fenyegető támadást hárít el, amelynek
megakadályozására a bűnüldöző hatóságok lennének jogosultak és kötelesek.
Amennyiben a társadalom nem képes megvédeni egy adott helyzetben valakit a
jogtalan erőszaktól, úgy biztosítja az önhatalmú védelem jogát. Ebben az
esetben az állam erőszak-monopóliuma közérdekből felfüggesztésre kerül. A
jogos védelem nem minden esetben önvédelem. A védelmi cselekményt bárki
kifejtheti, nem csak a megtámadott. A kifejtett erőszak egyetlen korlátja az
arányosság elve, azaz a védelmi cselekménynek arányosnak kell lennie a
támadással, de ezen belül akár a valaki életére törő támadó megölése is
jogszerű lehet.
A támadásnak "intézettnek" vagy "közvetlenül fenyegető" jellegűnek kell
lennie. Intézettnek minősül a támadás akkor, ha az elkövető valamely a Btk.
Különös részében büntetni rendelt bűncselekmény (szabálysértés) törvényi
tényállásának megvalósítását már megkezdte, míg közvetlenül fenyegető a
támadás akkor, ha a támadás megkezdésétől azonnal vagy igen rövid időn belül
tartani lehet, és a támadás megvalósulásának akadálya nincs (például a támadó
szúrásra emeli a kését).
A támadás mindig aktív cselekedet. A jogos védelmi helyzet mindaddig fennáll,
ameddig a megtámadott reálisan tarthat a támadás megkezdésétől avagy
folytatásától. Ha a fenyegető kijelentés egy esetleges későbbi bántalmazást
helyez kilátásba, akkor viszont jogos védelemről nem lehet szó.
Nagyon fontos elem, hogy a támadásnak jogtalannak kell lennie. Az erőszak
önmagában nem feltétlenül jogtalan.
Nem jogtalan a támadás, ha:
-
Jogszabály engedélyezi.
-
Végszükség vagy jogos védelem esetében
-
Házi fegyelmezési jog gyakorlása közben kerül rá sor.
Irreleváns a támadó
cselekvőképessége, tévedése.
Amennyiben azonban a támadó, és a védekező egyaránt jogtalanul jár el, jogos
védelemre egyikük sem hivatkozhat. Ide tartozik a kölcsönös tettlegesség, és a
kiprovokált támadás is, azzal a fenntartással, hogy a provokációnak
tettlegesnek kell lennie. Verbális provokáció nem zárja ki a jogos védelmi
helyzetet.