A nunchaku dinamikus egyensúlya

 

Akárhány emberrel is beszélgettem a nunchakuról, szinte mindegyikük azt állította, hogy egyszer már kipróbálta (azaz megpróbálta megforgatni), aminek vége persze legtöbbször egy alapos, saját gyártmányú fejbeverés lett elölről vagy hátulról; ez aztán végleg le is lohasztotta a kezdeti lelkesedést. Erre ráadásként magammal is példálózhatok: egyszer kezdőként úgy szemem ütöttem magam, hogy nem láttam sérült szememmel nagyjából 5 percig. Milyen hibát követtünk el?

  1. Először is nem ismertük fel a külső és belső kör jelentőségét, emiatt a harci nunchakut olyan gyakorlatlansággal hoztuk be a belső körbe, amely szinte borítékolta a gyors sérülést.

  2. Semmibe vettük a kezdők azon nagyon fontos biztonsági szabályát, miszerint ezen a szinten csakis szivacsos, gyakorló nunchakut használhatunk.

  3. A gyakorlatlanság pedig azt is jelenti, hogy voltaképpen nem éreztünk rá a nunchaku dinamikus egyensúlyára és enélkül próbáltunk gyakorolni.

A dinamikus egyensúlyról az artisták sokat tudnának beszélni.

Adott egy jelentős mozgási energiával rendelkező, azaz gyorsan mozgó tárgy (például megforgatott nunchaku). Ha rosszul nyúlunk hozzá, akkor a mozgási energia hirtelen adódik át a benyúló testrészünkre, más szóval a tárgy megüt minket. A dinamikus egyensúlyra ráérezve viszont irányítani tudjuk a mozgási energiát, illetve manipulálni is: elvezetni-átvezetni, gyorsítani-lassítani.

Dinamikus ez az egyensúly, mert hiszen nem álló, hanem mozgó tárgyról van szó, ám mindenképpen egyfajta egyensúlynak lehet értékelnünk, mert a mozgási energia nem kaotikus, ezért harmonikusan rácsatlakozva irányítható. Ez tehát voltaképpen egy páros tánc, amelyben a fegyvernek és használójának tökéletesen egymásra kell hangolódniuk.

 

Mindezzel persze nem mondtunk túl nagyot, de ha jelzem, hogy a gyors nunchaku szakszerű mozgatása szerintem sokszor megközelíti az emberi reakcióidő határait, akkor sejthetjük, hogy a dinamikus egyensúly megfelelő elvezetése olyan adottságokat fejleszt, amelyekkel a harc során csakis nyerhetünk.

 

A nunchaku ilyetén jótékony hatását egyre többször tapasztalom magamon. Az az igazság, hogy én már szétvertem mindenhol magam vele és bizonyos határok között nem nagyon érdekelnek a gyors nunchaku által keltett ütések, egyvalamire azonban allergiás vagyok: a nunchaku ne csapódjon az arcomba. Nos, hála a kifejlődött gyors reakcióidőmnek, ezt mindig sikerül elkerülnöm, mert bár a nunchaku lehet elképesztően gyors, de az elhárító mozdulat is éppen annyira az, habár -és ez az igazán érdekes az egészben-, sohasem tudatosodik bennem. Nehéz leírni ezt az érzést, mert már a tudatalattiból jön: egyszerűen érzem a folyamatosan áramló dinamikus egyensúlyt, illetve azt, ha a nunchaku ebből kibillen, de akkor már ugyanabban a pillanatban képes vagyok lekezelni. Ez persze nem jelenti, hogy a gyakorlás során a fegyver nem is fog leesni a földre, de a komoly sérüléseknek egyszer és mindenkorra vége.

 

Természetesen minél nehezebb egy alkalmazott technika, annál nehezebb követni a fegyver dinamikus egyensúlyát, ám egyúttal a technika elsajátításakor annál mélyebben hatolhatunk be az egyensúly megérzésébe.

 

Figyeljünk tehát a nunchaku dinamikus egyensúlyára: nekünk csak irányítani kell és minden megy magától, mint a meglódított szekérkerék.