Csapási zónák
Az ütéskor megcélzott csapási zónáknak 2 szintje van:
-
sérülékenység,
-
a 2. szint az 1. szintből következik: a sérülékeny zóna mennyire az az életveszély mértéke szerint.
A katalogizálásból következően nézzük meg a fokozatokat 1-1 konkrét példán keresztül!
-
A comb egyáltalán nem sérülékeny terület, noha oldalütéstől tisztességgel fájdalmas tud lenni. (Sőt, combhúsba ágyazott combcsontot nem tudunk eltörni nunchaku ütéssel, mert a hús és izom elvezeti az ütőerőt.)
-
A térd viszont már nagyon sérülékeny és oldalról visszatámadva hatékonyan háríthatjuk el a támadást, ráadásul mindeközben nem veszélyeztettük a támadó életét, csakis testi épségét.
-
Tarkóra mért nagy erejű nunchaku ütés eltörheti a gerincet, bezúzhatja a koponyát, amely életveszélyes lehet a támadó számára.
Honlapomon már többször volt arról szó, hogy valójában a cél a támadás elhárítása, nem pedig a támadó fizikai megsemmisítése. Mivel a nunchaku kiemelten veszélyes abban a vonatkozásban, hogy hirtelen lehet vele rendkívül nagy erőket generálni, bizonyos csapási zónákat tehát alapértelmezésben kerülni kell.
Az alábbi ábrán a zónákat az életveszély mértékének megfelelő színnel jelölöm: minél életveszélyesebb a csapási zóna támadása, annál inkább bíbor színű. A kiindulási pontok a pirossal jelzett sérülékeny területek.
A képről leolvasva sérülékeny területnek számítanak:
-
a térdek bármely oldalról,
-
a könyökök alulról és oldalról,
-
a kezek bármely oldalról,
-
az ujjak bármely oldalról,
-
a nemi szervek bármely oldalról,
-
a kulcscsontok elölről vagy felülről,
-
a szegycsont elölről,
-
a bordák oldalról.
Halálosan sérülékeny területnek számít a nyak és a fej bármely része. A fej majdnem bármely része természetesen visszatámadható, de kizárólag közelharcos kontei-technikával:
-
állkapocs oldalról,
-
orr elölről,
-
fül oldalról,
-
halánték oldalról,
-
homlok elölről.
Ne támadjunk vissza szemre és nyakra, csakis közvetlen életveszély esetén!
Bár tudunk róla, a fejezet keretein belül célzottan nem foglalkozunk a meridián pontok...
...harci támadásával (japán nevén kyusho).
Pénzes László