Valós utcai és egyéb támadások és tanulságaik II.

 

Mottó: "A biztonságnak mindig van egy ára, amelyet meg kell fizetnünk idő, energia, figyelem vagy pénz formájában." - Pénzes László

 

1. - 2. - 3. - 4. - 5. - 6. - 7. - 8. - 9. - 10.

 

Ebben a fejezetben megtörtént utcai támadások beszámolóit gyűjtjük össze, majd tanulságként analizáljuk őket. Ne is szaporítsuk tovább a szót, nézzük meg az 1. esetet, amely egy újsághír 2014-ből.

 

1.

 

A Fővárosi Főügyészség előre kitervelten, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt nyújtott be vádiratot egy 25 éves férfi ellen, aki 2011 novemberében többtucatnyi késszúrással végzett véletlenszerűen kiválasztott áldozatával a XXII. kerületi Gyula vezér lépcsőn.

A vádlott éveken át kábítószert fogyasztott, aminek hatására a gyilkosság elkövetésekor pszichés zavarokkal küzdött, öngyilkosságra készült. Annak igazolására, hogy valóban képes az emberi életet kioltani, elhatározta, hogy először egy számára ismeretlen személyt fog megölni – ismertette a vádiratot Ibolya Tibor fővárosi főügyész.

2011. novemberben sokat sétált a környéken, akkor választotta ki helyszínnek a Gyula Vezér lépcsőt.

November 25-én éjjel a gyilkos egy 15 cm pengehosszúságú késsel várta áldozatát. Egy alkatra hozzá hasonló férfire várt. Több órán át várt egy közeli buszmegállóban, majd felfigyelt egy, a buszról leszálló, hozzá hasonló férfira.

A lépcsőig követte, majd ott megtámadta a késsel, és testszerte harmincszor megszúrta, illetve vágta. A találomra kinézett áldozat a helyszínen meghalt. (www.hvg.hu)

 

Tanulság

 

Bár nincs 100%-os bizonyosság a lehetséges szándékokról, ám azért mégis feltűnő, hogy valaki több órán keresztül ácsorog a buszmegállóban vagy éppen mellette és figyeli a leszállókat. Feltűnő, hogy végül el kezd valakit követni egy elhagyatott helyen. Ugye értjük: nincs a leszállók között, ám hirtelen mégis csatlakozik valamelyik mögé.

 

Ez azt jelenti: magának az áldozatnak sem volt feltűnő, hogy nem azzal a férfival utazott, aki végül mögé keveredett.

 

Ez gyakorlatilag a megfigyelés teljes hiányát bizonyítja. Ha pedig az áldozat fülében fejhallgató volt, azt a lehetőséget is eljátszotta, hogy meghallja a mögé settenkedő lépteket.

 

Számomra feltűnő lenne, hogy követnek olyan helyen és időben, amelyet viszonylag jól ismerek (mert talán minden nap arra járok). Ráadásul ha mindez este vagy éjszaka történik, garantált, hogy megállok és szembenézek a követővel. Vegyük észre, hogy a támadó nem a bokorból ugrott rá áldozatára, hanem hosszan követte őt.

 

2.

 

Az egyik ismerősömmel történt

Nem fért el 2 kocsi 1 szűk utcában. Az egyikből hirtelen kipattant 2 alulklasszált alak, hogy akkor ők most erőszakkal csinálnak helyett kocsijuknak. Ismerősöm hirtelen mozdulattal bezárta belülről a központi zárat, így a 2 támadó bár próbálta, de nem tudta feltépni a kocsiajtókat. Tehetetlenségükben a kocsit kezdték el oldalról rugdosni. Ez egészen addig tartott, amíg ismerősöm elő nem vette mobiltelefonját, ekkor eltakarodtak.

 

Tanulság

 

Szélvédőre szerelhető akciókamera (angol néven dashboard camera)!

...Mert a (kisebbségi) támadók utóbb mindent letagadtak, sőt azt állították, hogy az elektromérnök-informatikus ismerősöm kezdte az egészet.

Ilyen esetben ha tudunk, tolassunk hátra biztonságos távolságra. Ha nem megy, zárkózzunk be. De arra készüljünk fel, hogy a támadók gyávaságot látva vérszemet fognak kapni, szét fogják rugdosni a kocsi elejét és oldalát, valamint előbb-utóbb megpróbálják kirángatni a vezetőt az ülésről. Én személy szerint kiszállok, mert a kamera már felvette a támadás tényét és innentől jogos önvédelmi helyzetben vagyok, amit bizonyítani is tudok, illetve a kocsim épségét is szándékomban áll megvédeni.

 

3.

 

Az egyik ismerősömmel történt

X áldott jó srác volt, alacsony termetű, kedves, mosolygós, a légynek se ártott soha (személyesen ismertem). Haja helyén praktikus okokból csak milliméteres sörtét hordott: kungfu edzésekre járt. Emiatt, valamint alacsony növése miatt viszont állandóan skinheadnek nézték és meg akarták verni; sajnos ez néhányszor sikerült is. A sokadik verés után megunta a dolgot, vett magának 1 nunchakut, levágatta a harmadát és a fegyvernek kialakított egy kis zsebet a kabátujjban oly módon, hogy a nunchaku egy kis kabátujjrázásra már a markában volt. Nem kereste az alkalmat, de nemsokára el is érkezett az idő a tesztelésre, mert egy részeg belékötött az utcán menet. "Na gyere kis k... g... b... skinheades..." - hörögte és közelített X-hez. Ahogy később nekem X mesélte, a támadó a következő másodpercben már eszméletlenül hevert a földön.

 

Tanulság

 

Sokféle tanulsága van ennek a történetnek. A legfontosabb, hogy mivel nem áll minden sarkon rendőr, ezért a bűn mindig meg fogja előzni a bűnüldözést. Emiatt az emberiség néhány százaléka garantáltan áldozatul fog esni különböző súlyosságú bűncselekményeknek. Hogy mennyi, azt most számoljuk is ki gyorsan!

 

Bármikor elővehetjük a hivatalos KSH-adatokat, amelyekből kerekítésekkel, de kiolvashatjuk, hogy 100.000 lakosra átlagban 5000 ismertté vált bűncselekmény jut. Ebbe beletartoznak a gazdasági bűncselekmények is, amelyek során nem keletkezik erőszak, ám a többi kategória, a személy, a vagyon és a közrend elleni bűncselekményeknél már nyugodtan beleszámolhatjuk az esetleges áldozattá válást. A számok azt mutatják, hogy ennek nagyjából 2-4 %-os a valószínűsége (mert 100.000 lakosból 2000-4000 a lebukott, erőszakos bűnöző). Ez a szám jóval nagyobb a remélt lottóötös valószínűségénél, amely során éppen arra játszunk, hogy az bekövetkezzen.

 

Eme tényt a jogalkotók és a jogérvényesítők valójában illedelmesen elhallgatják előlünk, hiszen míg nekik hivatalból jár önvédelmi fegyver, nekünk, egyszerű állampolgároknak törvényileg tiltott. Igen, pontosan emiatt a sunyi hallgatás miatt kénytelen X önvédelmi eszközt rejteni kabátujjába.

 

4.

 

Újságcikk

Ezt a történetet egy humorba fordult újságcikk mesélte el nekünk néhány évvel ezelőtt, a címe valami olyasmi volt, hogy "Tanuljunk meg oroszul!".

A 4 fős banda Mercijükkel és a szokásos pökhendi arroganciával közlekedett az úton, ennek során valahogy átkiabáltak egy fehér kisbusz vezetőjének, aki azonban "visszaintett egy jó nagyot". A banda ezt nem hagyta annyiban, hanem a következő lámpánál elévágtak és mind a négyen kiugrottak a kocsiból. Ezt tette a kisbusz vezetője is, aki aztán mind a négyüket rövid úton lerendezte. A busz oldalára ugyanis cirill betűkkel az volt írva, hogy "Belorusz Karate Klub":

 

5.

Tanulság

 

Nem szeretnék az eset láttán hű de okosnak látszani. A hátulról jövő, hirtelen támadás ellen valóban nincs védekezés (talán csak a furcsa zajokra tudunk reagálni, ha éppen az utcazaj el nem nyomja őket), ebből következően az érkező támadó futását a hölgy talán már meghallhatta volna. A legfontosabb tanulság talán az, hogy miért akar valaki kiszállni az autóból a szűk utca közepén? Ezt persze alapjában véve még bárki nyugodtan megteheti, ettől még nem válik rablóvá, azonban ha a hölgy hátranéz, nyer 2 másodpercnyi védekezési időt (mert ne felejtsük el, hogy a hölgy is tisztában volt azzal, miszerint Nápolyban van).

 

A támadó amatőr tolvaj, a nehézfiú ugyanis kiütéssel indít és utána már gond nélkül veszi el a tolvajok-rablók kedvenc célpontját, a csuklón lifegő női kézi táskát, amely divatos rongyrázáson és a kávédaráló cipelésén felül semmire nem jó. Ha a hölgy hátizsákot vagy biciklitáskát visel, nem valószínű, hogy el tudták volna tőle venni, már csak azért sem, mert így 2 keze marad védekezni.

 

A hölgy hősiesen védekezik, utána pedig rugdossa a kocsiajtót és ököllel üti az üveget, ám ez nyilvánvalóan nem elég. Pedig ha edzésben van, elég lett volna. Jól láthatjuk, hogy első rúgás 00.25-kor érkezik a kocsi ajtajára, a kocsi pedig 00.31-kor indul! Ez 6 másodperc!

 

Ennek a nyamvadt Citroennek ablaküvege egyetlen felkeményített ütéssel betörhető-berúgható (miközben látjuk, hogy a hölgy még bele is kapaszkodik az ajtóüvegbe, amelyet simán ki is téphetett volna), sőt egy nunchaku-sújtóütéssel meg lehetett volna célozni a szélvédőt is, amely remek azonosítási lehetőség lett volna a rendőrség számára.

 

Természetesen a hölgy izgalmában nem jegyzi meg a rendszámot, mert az utolsó képkockák csak az átkozódását mutatják.

 

6.

Tanulság

 

Az eset sok tekintetben hasonlít a fentire:

A nagy laptoptáska -most már az áldozat is tudja-, csak arra jó, hogy felhívjuk magunkra a figyelmet, miszerint: "Emberek, nálam 1 nagy értékű laptop rejtőzik!" Ha a férfi hátizsákot vagy biciklitáskát visel, nem valószínű, hogy megtámadják, már csak azért sem, mert így 2 keze marad védekezni. A férfinek egyetlen szerencséje volt: a laptoptáska öve keresztbe volt fűzve a testén, ezért bárhogy is ráncigálták, nem tudták letépni róla. Pontosan ilyen, ha testünkhöz van erősítve a táskánk: szinte elvehetetlen. Abban azonban nem vagyok biztos, hogy a laptop túlélte a dulakodást.

 

7.

Tanulság

 

Le a virtuális kalappal a hölgy előtt! Visszatámadt és még a táska is ott maradt! Gratulálok! A tanulság pedig:

8.

A törölt videóban egy hölgy ül az ajtó mellett a metróban és elmélyülten mobilozik. Mellette áll egy fiatal, aki az ajtócsukás pillanatában kikapja a kezéből a mobilt és elfut vele. A fiatal nagy valószínűséggel olyan gyanúsan viselkedett, hogy mások már felfigyeltek erre, sőt erről videó is készült. Sajnos a hölgy ebből semmit sem vett észre.

Tanulság

 

Rengeteg tanulsága van ennek az esetnek:

Vegyük észre, hogy míg az áldozat teljesen gyanútlan volt, addig már mások nem és csakis ezért készülhetett el ez a rejtett felvétel. A legtöbb utcai támadásnak igenis vannak látható előzményei.

 

9.

Tanulság

 

Hát ez ellen nem nagyon lehet védekezni csak úgy, ha folyamatosan járunk harcművészeti edzésre, ahol hozzászokunk az ilyesfajta ütésekhez. Kemény ütés volt, de az áldozat mégsem ájult el tőle, a harcos ilyenkor feláll és lejátssza a meccset.

 

10.

Tanulság

 

A kialakult probléma tökéletes levezetését láthatjuk. Gratulálok!